Szalagos késleltető a gyakorlatban

Aki olvasta a késleltető eszközökről szóló részt, minden bizonnyal észrevette, hogy a szalagos késleltetők milyen központi szerepet játszottak és játszanak még ma is a delay-ek között. Ez persze nem véletlen!

A magnó-szalag technológiájából (szűrés, újramágnesezés, káosz) és továbbításának egyenetlenségéből (nyávogás) adódóan egy természetes modulációt ad a késleltetéshez. Ez azt jelenti, hogy a késleltetés ideje és a szűrés az időben előrehaladva nem állandó, az folyamatosan változik, többé kevésbé véletlen módon. Vagyis ezáltal egyfajta mozgást adunk a hanghoz, ami érdekesebbé teheti azt.

Emellett a szalagos késleltetőknek van egy másik rendkívül érdekes és teljesen egyedülálló tulajdonságuk, ez pedig a szalag kopása. Ez persze nem valódi kopás, hanem a mágnesesség megtartásának időben történő változása. Minél többször mágnesezünk át egy szalagot, annál kisebb arányban képes visszaadni a felvett anyagot, vagyis egészen pontosan annál jobban keveredik az előzőleg rögzített hanggal. Ebből aztán olyan frekvencia-kombinációk alakulnak ki, amit ma még digitális úton nem tudunk teljes élethűséggel szimulálni. Ez egyfajta káosz, amit matematikailag nehéz úgy leírni, hogy ne keletkezzen hallható ismétlődés. Azért persze nagyon jól meg tudjuk ám mindezt közelíteni, de a legtöbb esetben nincs is szükség ilyen mélységű modulációhoz ahhoz, hogy jó hangzást állíthassunk elő.


Delay a gyakorlatban - Alap színezések

Az előző részben megismerkedtünk a késleltetők két alap paraméterével a késleltetés idejével és a visszacsatolással. Már ott is láthattuk, hogy csupán csak ezzel a két dologgal és egy kis sztereó panorámázással mennyi mindent el lehet érni.

Persze ez még korántsem minden, ennél sokkal többre képesek a késleltetők, ha kiegészítjük őket pár extra paraméterrel és képességgel. A legtöbb hardver és plugin eszközben meg is találhatjuk ezeket hol több, hol kevesebb számban, de az biztos hogy nagyjából ezek adják meg azt a tipikus hangzást amit az adott eszköz képvisel. Nézzük tehát, hogy hogyan lehet az egyszerű késleltetést még érdekesebbé tenni!

Delay használata a gyakorlatban-Alapok

Manny Marroquin Grammy díjas hangmérnök szerint a delay nem szól másról, mint a mélységről. Szerinte ez az egyik kulcsfontosságú eleme az általa kevert zenéknek. A késleltetés fokozza a lüktetést és olyan térbeli síkokat hoz létre, amik izgalmasabbá és többdimenzióssá teszik a mixet. Ráadásul, ha mindezt nem statikusan alkalmazzuk, pl. moduláljuk egy phaser-el, akkor a létrejövő hangzás további mozgást visz a produkcióba.

Mára már több zenei stílus meghatározó hangzása lett a bennük alkalmazott késleltetés. Gondolhatunk itt a rock and roll-ban használt slap delay-re, a rock gitárszólók elengedhetetlen ismétléseire, a pop számok eltúlzott ének visszhangjaira, vagy a modern EDM-ben használt ping-pong és sidechain delayekre, hogy csak egy párat említsünk. Ezek alkalmazása nélkül az adott zenék teljesen más érzetet adnak, valljuk be rosszabbat.

Reverb eszközök

Mint azt a sorozat bevezető részében már elég részletesen kitárgyaltuk, a zengetés elég sok mindenben különbözik a hozzá képest viszonylag egyszerű késleltetéstől. Láthattuk azt is, hogy ezeket a bonyolult visszaverődéseket milyen részletességgel kell előállítanunk ahhoz, hogy a természetes visszhangzhoz szokott agyunk elfogadja a mesterséges zengetésből eredő térhatást.
A sorozat előző részében megismerkedhettünk a legismertebb késleltető (delay) eszközökkel. Bár ezek használatával is előállítható némi térbeliség, az igazi jó megoldás erre mégiscsak a zengetés, vagy a kettő kombinációja. Ahhoz, hogy megértsük a manapság leginkább használt mesterséges zengetés témakörét, jó ha először megnézzük hogy mivel találkozhatunk a valóságban.

Delay eszközök

Nomad Factory-Echoes
Ebben a pluginben nagyon sok legendás analóg delay-t megtalálunk
Egy hang késleltetése több módon is megvalósítható. Például bevezethetjük egy hosszú feltekert csőbe amin végig kell haladnia, majd a cső másik végét a felvételt végző mikrofonhoz helyezzük. A csőben megtett úttal arányos késleltetést kapunk, azonban a cső belső keresztmetszetének akusztikájából adódóan a frekvenciák is módosulnak, ami nem biztos, hogy jó dolog. Viszont ez egy valódi akusztikus késleltetés! Vannak azonban akik szerint ez mókás, nekik találták ki a Cooper-Time Cube nevű klasszikussá vált stúdió eszközt.

A hangot elektromossággá alakítva egy "kicsit" megnő a lehetséges megoldások száma. A legelső elektromosan késleltetett hang a telefonvonalakban keletkezett, hiszen a vezetékek hosszúak voltak, az elektromos áram pedig nem végtelen sebességgel halad bennük. Persze ezt a késést a beszélgetők nem érzékelték, mivel nem egyszerre hallották az eredeti hangot és a késleltetettet. Ebben az időben még csak eszébe sem jutott senkinek, hogy ezt a jelenséget zenei eszközként is lehet használni! Erre egészen addig kellett várni, amíg meg nem született a szalagos magnó.