Zengetők beállítása-alap paraméterek 2.

A sorozat előző részében elkezdtük megismerni a zengetők alap paramétereit, elsőként természetesen a korai visszaverődéseket (ER). Bár ennek használatával -mint azt tapasztalhattuk is a próbák során- már elérhető térbeliség, az igazi zengetés azért mégiscsak az, mikor a visszhang zengés részét is halljuk. Ezt pedig vehetjük most szó szerint is, hiszen az ER-t inkább csak érezzük, a zengést viszont határozottan halljuk is! Főként, ha nem annyira rövid, hogy még azelőtt befejeződik, hogy valójában észrevettük volna... Ismerkedjünk meg hát a zengetés második fő részével a zengéssel, és ezzel együtt két újabb zengető pluginnel is, mégpedig a méltán világhíres Valhalla VintageVerb-el és Room-al,

Zengetők beállítása-alap paraméterek 1.

Az előző részben már átvettük a zengetési alapismereteket, úgyhogy most belekezdhetünk a gyakorlatba! Ebben a részben elvégzünk majd pár próbát, amin keresztül megismerkedhetünk két alapvető zengető paraméterrel.

Bár ezek még korántsem biztosítják a teljes zengetést, használatuk a jó és élethű térbeliség megteremtéséhez alapvetően fontos és egyben elengedhetetlen is, mint azt tapasztalni is fogjuk a próbáink során. Ezután a következő részekben megismerkedünk majd magával a zengéssel és a hozzá kapcsolódó további paraméterekkel is. A háromdimenziós térbeliség felépítésére és minden részletének megismerésére szintén egy újabb rész szükséges, majd ezt követi a különböző típusú zengetők és szokásos alkalmazásaik bemutatása. Bár az elsődleges a kialakuló hangzás, nagy hangsúlyt fektetünk majd az egyes pluginek "technikai" tesztelésére is, annak módjára és az  ehhez használt eszközökre.

Zengetési alapismeretek

Hogy mire jó egy zengető? Mielőtt mélyebbre merülnénk a témában, hallgassuk meg saját magunk! Ebben nem is akárki lesz segítségünkre, hanem Michael White hangmérnök és oktató (Whitney Houston, Rolling Stones, Talking heads, stb.). Kattintsunk ide a videóhoz, ahol egy komplett mixet hallgathatunk végig, miközben Michael az összes zengetőt egyszerre kapcsolgatja ki-be (ha nem a beállított időpontnál indul el a lejátszás, tekerjünk a végére 48:48-ra). Mi lehetne ennél jobb bevezető a témához? Talán annyi, hogy remélhetőleg a következő pár rész után már mi magunk is ilyen szinten tudjuk majd használni a zengetőket és késleltetőket!

Egy tipp azoknak, akiknek nincs idejük a profi tudás megszerzésére:
A leggyorsabban, legegyszerűbben úgy tudunk jó eredményt elérni, ha a zengetőben lévő prezetek közül először választunk egy megfelelő méretű helyiségre utaló elnevezésűt, majd ennek lecsengési idejét hozzáigazítjuk a mixhez. Pl. a small (kicsi) elnevezésűek jól illenek a közeli hangokhoz, a large (nagy) nevűek pedig a háttérben lévő, vagy erős visszhangot kívánó sávokhoz.

Send-return effektezés a gyakorlatban

A sorozat előző részében megismerkedtünk a keverőpultokban található általános buszokkal (sínekkel). Nézzük most meg, hogy hogyan használhatjuk ezeket professzionális effektezéshez (pl. zengető és késleltető). Hogy miért mondom azt, hogy professzionális? Mert a profik legtöbbször nem úgy használják az effekteket ahogyan azt a sorozat eddigi részeiben tettük, vagyis nem a forrás sávon insert effektként.

Ennek több oka is van. Az első a már említett "régi" probléma megoldása, amikor is csak korlátozott számú zengető/egyéb effekt állt rendelkezésre a stúdióban. Sajnos ez a probléma sok esetben a digitális munkaállomásoknál is jelentkezik, mert néhány plugin óriási szeletet harap a CPU teljesítményből, amiből egyesek szerint soha nincsen elég. Vagyis a közös effektezést érdemes használni a modern számítógépes keveréskor is, már csak azért is, mert pl. zengetéskor egy sokkal élethűbb hangzást érhetünk el vele. Ez pedig már a második ok, amiért érdemes busz rendszerű effektezést használni. Harmadik ok sokaknak talán triviális lehet, de a profik tudják, hogy az idő nem csak pénz, és amit lehet azt felgyorsítanak. Ennek egyik legegyszerűbb módja a dolgok leegyszerűsítése. Vagyis ahol csak lehet, üssünk több legyet egy csapásra.

Buszok és buszrendszerek

Mit nevezhetünk a hangtechnikában busznak? Egyszerűen fogalmazva egy vagy több olyan audió kimenetet, aminek célszerűen több bemenete van, vagyis a kimeneten a bemenő jelek összege jelenik meg. Gyakorlatilag ez elsősorban egy összegző megoldás.

Hivatalos magyar megnevezése "sín", de mivel a legtöbb audió berendezés angol nyelven "kommunikál", így mi most inkább az angol "BUS", vagy magyarítva "busz" elnevezést fogjuk használni.

Nem csak az látott már buszt aki használt tömegközlekedési eszközt, de az is, aki valaha keverőpultot, vagy akár csak egy számítógépes audió munkaállomást (DAW). Ha valaki azt gondolja, hogy ő bizony nem használ buszt a keveréskor - hiszen azt sem tudja mi az-, az nagyon téved! Minden hang-keverő eszköznek van legalább egy busza, ez pedig a mixbusz, vagy master busz. Ide futnak be az egyes csatornákról kijövő hangok, itt történik meg a végső keverés.