Zengetés tonalitása-4. Moduláció és torzítás

Lakószoba hőképe
Sokan azt gondolják, hogy a zengetésben alkalmazott moduláció csak a mesterséges -azon belül is inkább csak az algoritmikus- zengetés sajátossága, sőt a kevés tapasztalattal rendelkező hangmérnökök azt is gondolhatják, hogy ez inkább csak egy effekt.

Dr. Barry Blesser -a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő digitális zengetőjének, az EMT-250-nek a megalkotója- viszont felhívja a figyelmünket arra, hogy a valóságban is létező helyiségekben a legtöbbször hőmérséklet különbség tapasztalható a helyiség egyes részein. Gondoljunk csak arra, hogy egy átlagos lakószobában is mindig melegebb van a plafon magasságában, mint a padlóén. Ez főként hideg időben -fűtéskor- érzékelhető leginkább. Mint tudjuk, a levegő sűrűsége a hőmérsékletével arányosan változik, az eltérő sűrűség pedig eltérő hangsebességet eredményez. Ha ezt megsokszorozzuk a létrejövő visszaverődések számával, máris jelentős idő-eltéréseket kapunk. Vagyis egy létező helyiségben is létezik moduláció! Ezt pedig az algoritmikus zengetők eredményesen modellezik, ellentétben a csak egyetlen idő-pillanatot rögzítő konvolúciós zengetőkkel. Elmondhatjuk tehát, hogy a valósághű zengetés eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő moduláció használata! De mi módon oldhatjuk ezt meg?

Zengetés tonalitása-3. Ekvalizáció (EQ)


Az előző részben megismerkedtünk a zengetők csillapításával, és megtapasztaltuk, hogy az általa kialakuló tonalitáson keresztül mennyire erősen befolyásolja a természetes zengetés jellegzetes hangzásának létrejöttét. Bár a zengetés tonális tulajdonságait elég jól tudjuk egy ekvalizerrel is módosítani, ezt elsősorban nem egy adott hangzás létrehozására érdemes használni, sokkal inkább a zengetés alatt és miatt létrejövő hibák javítására!

Zengetéskor az ekvalizert leginkább a zengetésből létrejövő hozzáadott hang mixbe illesztéséhez használhatjuk. Egyszerűen fogalmazva arra, hogy a zengetés által megváltozott hangkép ne zavarja meg a már korábban létrehozott egyensúlyt. Vagyis ha a zengetés miatt egyes frekvenciák túlzottan kiemelkednek vagy eltompulnak, azokat EQ-val tudjuk a legjobban és legegyszerűbben korrigálni.

Az ekvalizert (szűrőt) elhelyezhetjük a zengető elé és mögé is, azonban ebben a két esetben eltérő hangzást kapunk, mint azt hamarosan hallani is fogjuk!

Zengetés tonalitása-2. Interferencia és csillapítás

A sorozat előző részében megismertük a zengetés tonalitásának alapjait, hogy mi mire használható és miért. A mai részben már nem csak az elmélettel, de a gyakorlattal is foglalkozunk majd, elsőként a zengetés közben kialakuló interferenciák hangzásra gyakorolt hatását ismerhetjük meg, majd ezt követően a zengetőkbe épített csillapítás paramétert.

Ha egy létező helyiségben megszólal egy hang, a legtöbbször ezzel együtt a falakról visszaverődő hanghullámok is kialakulnak. Ezeket alapvetően a helyiség mérete, a benne található tárgyak és a falak anyaga határozza meg. A kemény falak hosszabb lecsengést és szélesebb spektrumú frekvenciamenetet adnak, mint a puhák. Mindez már önmagában is nagy hatással van a kialakuló hangzásra, hiszen erősen befolyásolja a lecsengési időt (RT60), sőt azt is, hogy ez a különböző frekvenciákon hogyan változik. Azonban a visszaverődésekből kialakuló hanghullámok nem szűnnek meg miután egyszer már hallottuk őket, hanem továbbhaladnak és találkoznak. Eközben persze hatással vannak egymásra, ezt nevezzük interferenciának.

Zengetés tonalitása-1. Elmélet

A tonalitás zenei értelemben azt jelenti, hogy mely hangnemen alapul az adott zene(mű). Bár mi is zenével, pontosabban zenei felvételek keverésével foglalkozunk, a mai részben mégsem ezzel, hanem a tonalitás szó egy másik jelentésével fogunk foglalkozni, ez pedig a hang frekvencia-összetevői szerinti jellege.

Ha hallunk egy hangot, általában könnyen el tudjuk róla dönteni, hogy az inkább mély vagy inkább magas jellegű. Ezen felül megkülönböztethetünk tompa és éles hangokat is, az előbbiben kevés, az utóbbiban sok a magas (és közép) frekvencia. Sokszor használjuk ezekre a meleg, sötét és hideg, fényes, világos jelzőket is, mert általában a meleg simogató és puha, a hideg inkább szúrós, hegyes, éles. Ebből következik, hogy ha valaki azt mondja hogy meleg hangzás, akkor arra kell gondolni, hogy kevés benne az éles, magas frekvencia, emellett pedig nem érezzük kellemetlenül szúrósnak, ami a benne lévő tranziensek csökkent tartalmából adódik. Ez utóbbi a tranziens csúcsok lekerekítése miatt van, ez jellemző például az elektroncsöves eszközök hangzására is.

Zengetők beállítása-Zengetési arányok

Miután megismertük a zengetés legfontosabb alap paramétereit és már nagyjából be is tudjuk állítani a szükséges hatást, lépjünk tovább és vonjuk össze az eddig megszerzett tudásunkat! Vagyis kapcsoljuk össze a korai visszaverődéseket és a zengést. Pontosabban szólva, kapcsoljuk be mindkettőt, hiszen csak így kapjuk meg a természetes térbeliséget!

Ehhez nem kell mást tennünk, mint egyszerre bekapcsolni mindkét alegységet. Természetesen ahhoz, hogy a korai és a kései visszhangot is halljuk, azok jelszintjét is be kell állítani a megfelelő csúszkákkal. Figyeljük meg, hogy milyen hangzást eredményez ha az egyik vagy a másik összetevő kerül túlsúlyba! Figyeljük meg azt is, hogy a sztereó kép és a térbeliség hogyan változik mindeközben.